- Az igazságtáblázat („mûveleti táblázat”) mint egy függvény értéktáblázat, a bemeneti változók (bináris sorrendben rendezett) értékkombinációihoz rendelt kimeneti, Y jelértékeket tartalmazza.
 

- Az algebrai kifejezés a függvényt logikai egyenlettel adja meg: a változókkal és a közöttük lévõ mûveletekkel. Egy függvényt többféle kifejezéssel lehet megadni – a cél éppen a hosszabb kifejezések „rövidítése”, egyszerûsítése azonos átalakítással. Általában eredményként legegyszerûbb az „összegek szorzata” vagy a „szorzatok összege” formában megadott kifejezés.
 

- A logikai kapcsolási rajz áramköri megvalósítással, kapu hálózattal adja meg a függvényt. Ebben az esetben is sokféle megvalósítása lehetséges ugyanannak a függvénynek. Az algebrai alakhoz úgy juthatunk, hogy a bemenettõl a kimenet felé haladva fokozatosan felírjuk „megfejtjük” a logikai függvényt, errõl már eldönthetjük, hogy egyszerûsíthetõ-e vagy sem.
 

- Az idõdiagram leginkább a gyakorlatban megjelenõ forma. Fõleg sorrendi hálózatok vizsgálatakor nélkülözhetetlen a felvétele, ábrázolása.
 

- A grafikus megadás legcélszerûbb eszköze a KARNAUGH tábla, amely ugyanazt mondja el a függvényrõl, mint az igazságtábla, csak éppen koordináta rendszer-szerû elrendezésben. A Karnaugh tábla célszerû elrendezésének köszönhetõen grafikus függvény-egyszerûsítésre alkalmazható.