CSS referencia => CSS tulajdonságok

CSS, 5. fejezet - CSS tulajdonságok

A stíluslapok a dokumentumok megjelenését a stílustulajdonságokhoz hozzárendelt értékekkel befolyásolják. Ez a fejezet bemutatja a definiált stílustulajdonságokat, és az azokhoz rendelhető értékeket.

Vissza a hivatkozó oldalra

5.1 A tulajdonság-érték párok jelölési rendszere

A következőkben a tulajdonságokhoz tartozó lehetséges értékeket az alábbi jelrendszer és szintaktika szerint fogjuk bemutatni: 

     Érték: N | NW | NE
     Érték: [<hossz> | vastag | vékony ]{1,4}
     Érték: [<family-name>, ]* <family-name>
     Érték: <url>?<szín> [/<szín>]?
     Érték: <url> || <szín>

A '<' és '>' jelek között szereplő szavak jelentik az érték típusát. A leggyakrabban használt közös típusok közé tartozik a <hossz>, a <százalék>, az <url>, a <szám> és a <szín> (length, percentage, url, number, color); ezek részletes leírása a 6. Fejezetben található. A többi specializált típus (pl.: font-family, vagy border-style) leírása a hozzájuk tartozó tulajdonságnál található.

A kulcsszavak betű szerint szerepelnek, idézőjelek nélkül. A törtjelet ( / ) és a vesszőt ( , ) szintén ugyanoda és ugyanúgy kell elhelyezni, ahova és ahogyan a szabályok előírják.

Az egymás mellé írt kifejezések azt jelentik, hogy mindegyikük használható, a mutatott sorrendben. Függőleges vonal (A|B) jelzi az alternatívákat: a felsoroltak közül egy fordulhat elő. Kettős függőleges vonal (A||B) jelzi, hogy a felsoroltak közül vagy A, vagy B, vagy mindkettő előfordulhat, tetszőleges sorrendben. A szögletes zárójelek ([ ]) a csoportosításra utalnak. A tulajdonságok egymás mellé helyezése erősebb, mint a függőleges vonal; a kettős függőleges vonal erősebb, mint a függőleges vonal.
Így az "a b|c||d e" kifejezés megegyezik az "[a b]|[c||[d e]]" kifejezéssel.

Minden típust, kulcsszót, vagy zárójeles csoportosítást követhet egy, a következő módosítók közül:

  • Csillag (*) jelzi, hogy az előzőekben írt típus, szó, vagy csoport 0 (nulla), vagy annál több esetben ismételhető.
  • Plusz jel (+) jelzi, hogy az előzőekben írt típus, szó, vagy csoport 1, vagy több esetben.
  • Kérdőjel (?) jelzi, hogy az előzőekben írt típus, szó, vagy csoport használata opcionális.
  • Kapcsos zárójelbe írt számpár ({A,B}) jelzi, hogy az előzőekben írt típus, szó, vagy csoport lagalább (A), de legfeljebb (B) számú esetben ismételhető.

Vissza a hivatkozó oldalra

5.2 Font tulajdonságok

A stíluslapok leggyakoribb használata a fonttulajdonságok beállítása. Balszerencsére, nem létezik általános érvényű és széles körűen elfogadott módszer a betűtípusok osztályozására, nincs terminológia, ugyanúgy alkalmazhatnánk a különböző betűtípus-családokra. (az 'italic' jelző általánosan használt a dőlt szöveg jelzésére, de a dőlt betűk jelezhetőek az Oblique, Slanted, Incline, Cursive, vagy Kursiv címkékkel is.) Ezért nem egyszerű probléma általánosan használható tulajdonságokat hozzárendelni egy meghatározott betűtípushoz.

A CSS-ben a font-family, font-style, font-variant, font-weight, font-size és font tulajdonságok vannak leírva.

Vissza a hivatkozó oldalra

5.2.1 Betűtípusok megfeleltetése

Mivel nem létezik általános érvényű és széles körűen elfogadott módszer a betűtípusok osztályozására, a tulajdonságok és betűmegjelenítések összepárosítása fokozott óvatosságot kíván. A tulajdonságok megfeleltetése jól definiált sorrendben történik, hogy biztosítva legyen a konzisztencia a megfeleltetési művelet végeredménye és a böngésző képességei között.

  1. A böngésző minden általa ismert betűtípushoz, készít (vagy megnyit) egy adatbázist, amely tartalmazza az alkalmazható CSS tulajdonságokat. A böngésző ismeri az elérhető betűtípusokat, mivel azok a helyi számítógépre vannak telepítve. Ha két betűtípus is megfelel ugyanannak a tulajdonságnak, a böngésző az egyiket figyelmen kívül hagyja.
  2. Egy adott elemnél, és az elem minden karakterére vonatkozóan a böngésző összegyűjti az elemhez alkalmazható betűtípus-tulajdonságokat. A teljes tulajdonság-készlet használatához a böngésző a font-family tulajdonságot használja, hogy kiválasszon egy (ideiglenes) próba-fontcsaládot. A fennmaradó tulajdonságokat pedig a minden tulajdonságra leírt megfeleltetési kritérium szerint teszteli. Ha az összes fennmaradó tulajdonságot sikerült megfeleltetnie, akkor megtalálta a megfelelő font-kinézetet az adott elemhez.
  3. Ha nincs a 2. lépésnek megfelelő font-kinézet a font-family tulajdonság értékei között, de van alternatív fontcsalád az elérhető betűkészletben, a második lépésben leírt megfeleltetési eljárás azzal folytatódik.
  4. Ha van megfelelő kinézetű font, de a készlet nem tartalmazza az ábrázolandó karaktert, és van következő alternatív font-család; a második lépés ismétlődik.
  5. Ha nincs megfelelő font a 2. lépésben kiválasztott betűkészlet-családban, a böngészőtől függő alapértelmezett betűkészlet-cslád kerül használatba, és a böngésző azon belül ismétli meg a 2. lépést, amíg végül megtalálja az előírtnak legjobban megfelelőt.

A tulajdonságonkénti megfeleltetés szabályai (2. lépés) a következők:

  1. Az első keresési feltétel a font-style. (Az 'italic' keresési feltétel akkor megfelelő, ha vagy van a böngésző font-adatbázisában, amely megfelel a CSS 'italic', vagy 'oblique' kulcsszava által meghatározottaknak.)
  2. A következő megfeleltetési feltétel a 'font-variant'. 'normal' az a font, amely nincs 'small-caps'-ként megjelölve. 'small-caps' az a font, amely (1) így van megjelölve, (2) az a font, amelyikből a 'small-caps'-et előállítják, vagy (3) az a font, amely esetében kisbetűk nagybetűkkel vannak helyettesítve. Kiskapitális betűtípust elő lehet állítani elektronikus úton is, normál fontból, a nagybetűk átméretezésével.
  3. A következő megfeleltetési feltétel a 'font-weight'; ez sosem okozhat hibát (lásd a 'font-weight' tulajdonságot, lejjebb).
  4. A 'font-size' tulajdonság megfeleltetése a böngésző tűréshatárán történik. (Általában, a méretezhető fontok méretei a legközelebbi egész számú pixel értékére vannak kerekítve; a bittérképes fontok megjelenítésének tűrése 20% körül van.)

előző  tetejére  következő